Nem sok könyvajánló van a blogomon. A bejegyzésem címében említett könyvben viszont olyan gyöngyszemet találtam, amit feltétel nélkül ajánlani szeretnék mindenkinek, aki kicsit is érdeklődik a kések és késacélok világa iránt.
A könyv írója Dr. Larrin Thomas, akinek a blogján (KnifeSteelNerds.com) számtalan acélfajta nagyon-nagyon részletekbe menő és hiteles elemzését találtam meg. A gyártók adatlapjai után szinte biztosan megnézem, hogy a blogján írt-e már valamit egy-egy számomra új anyagról. Sőt, sokszor már nála kezdem a keresést, ha ismeretlen penge-acéllal találkozom. Nem tagadhatom, széles vigyor ült az arcomra, amikor megtudtam, hogy ő is rajong a szénacél késekért. Egy rokonlélek.
Eszembe jut, hogy az egykori anyagismeret tanárom, Lukács tanár úr biztosan örülne, hogy végre ilyen szinten érdeklődöm az acélok iránt. Az igazat megvallva, az iskolapadban a vas-vaskarbid állapotábra értelmezése egyáltalán nem ragadott magával. Hozzá kell tennem, hogy az erről szóló, 11. fejezet sajnos ebben a könyvben sem kötött le.
A 440 oldal nagyon jó áttekintést ad a kések és acélok mibenlétéről. Az író részletekbe menően, de mégis közérthető nyelven és ábrákkal bőségesen illusztrálva vezeti végig az olvasót az alap penge-geometrián, az acélokon és a kések tulajdonságait meghatározó gyártási folyamatokon. Vannak a könyvben szárazabb, néhol túlságosan is részletekbe menő, így kevésbé érdekes részek, amik még kés-kockáknak is kissé töményre sikerültek. Én emiatt javaslom, hogy inkább csak egy-egy minket érdeklő fejezetet fussunk át egy szuszra, akár a fejezetsorrendet is felrúgva. Én is így, kisebb-nagyobb ide-oda ugrásokkal olvastam a könyvet.
Bár a Knife Engineering könyv csak nemrég, 2020 nyarán jelent meg, én mégis egy jó áttekintést adó, összefoglaló alapműként tekintek rá. Ezért is ajánlom mindenkinek, akit hozzám hasonlóan érdekelnek a késacélok mélységei.
