Egy rendszergazda naplója…
Az alábbiakban a saját retró gép toplistámat írom le. A listában nincs logika, nem a gépek teljesítményéről vagy minőségéről szól, ez csak a gépekhez fűződő emlékeim és érzelmeim által rangsorolt, teljesen szubjektív toplistám. Első helyen az általam leginkább kedvelt retró gép szerepel.
Ha már összegyűjtöttem magamnak egy rövid listát, hogy a ZX Spectrum 48k egyes alkatrészei milyen típusokkal csereszabatosak, akkor közzéteszem itt a blogon is. Szerencsére 1-2 cserére alkalmas alkatrész néha még beszerezhető ehhez az öreg géphez is. Ha valahol belefutsz egy elfekvő készletbe, akkor a jövőre gondolva érdemes kicsit feltölteni a fiókod, mert a legtöbb már nincs gyártásban.
A mai napon az Ubuntu maintainerek frissítették a php5-fpm csomagot. A frissítés valamennyi támogatott szerververziót érinti, azaz 10.04-től 14.04-ig valamennyi Ubuntu szerver érintett. Csak egy nagyon apró javításról van szó, de mégis érdemes most kicsit jobban odafigyelni a frissítésre. A rutinszerű „apt-get dist-upgrade” után a PHP5 alapú lapok helyén könnyen 500/502 hibaoldalak jelenhetnek meg.
Sokan nem tudják, de a régi gépek egyáltalán nem tartalmaznak tartósítószert, és sok esetben még annyira sem őrzik az állapotukat, mint a jól záró befőttesüvegbe töltött lekvár. Megszállott gyűjtőkkel beszélgetve is sokszor feltűnik számomra, hogy mennyien nem tudják azt, hogy az öreg gépek nem könyvek, amelyek a polcon szinte változatlan állapotban várják a következő nemzedéket. Vannak, akik hiszik, hogy a 15-20 éve működőképesen elcsomagolt gépük legnagyobb problémája az lehet, hogy nincs meg az egere vagy a tápkábele. Sajnos, tévednek.
Nemrégiben egy barátomtól kaptam egy terjedelmes TVC csomagot, amelyben egy ZX Spectrum+ gép is lapult. Szinte minden 8bites gépet kedvelek, de számomra már csak a Spectrum marad a legnagyobb kedvenc. Reménykedem benne, hogy hamar sikerül beüzemelnem ezt a gépet.
Tegnap félbehagyni kényszerültem az Enterprise 555 magnó javítását, de ma, hétfő lévén beszerezhetővé váltak a hiányzó alkatrészek. Be is lettek szerezve, én pedig nekiálltam az összeszerelésnek.
Ma végre rám szakad egy kis magányos szabadidő. Rögtön gondolkodni kezdtem azon, hogy mihez kezdjek a néhány szabad órámmal. Elsőre egy ZX Spectrum javítása tűnt logikus választásnak, de működőképes magnó hiányában azt akkor sem tudnám használni, ha a javítással végeznék. Így esett a választásom az egyik magnóra.
Ahogy azt nemrégiben írtam, került hozzám egy Enterprise 128 gép. Ahhoz kaptam egy működésképtelen Enterprise 555 típusú kazettás magnót is, ami pont olyan, amilyennel a 80-as években használtam a saját gépemet. Az a magnó túlélt mindent, többek között az EP128 gépemet, és megjárta velem a pápai laktanyát is. Csak a költözést nem élte túl, legalábbis azóta nem tudok róla. Szerettem. Ma tehát az EP 555 javítása került a napirendemre.
A mai napon érkezett hozzám egy Commodore 64 C típusú gép. A kis gép erősen sárgult, nagyon koszos és teljesen élettelen. Természetesen a tartozékai sincsenek meg, csupán egy tápegység volt az iszonyatosan koszos, repedezett dobozában. A meghibásodása után egy vidéki művelődési ház raktárában pihente át az elmúlt 20 évet a gép. Most a polcomra került egy C64 és egy C64G társaságába.
Egészen pontosan 4 éve került ki a blogra az első bejegyzésem. Akkor jött el a pillanat, hogy telítődtem a magyar IT területre máig jellemző siralmas állapotokkal. Az első bejegyzésben lévő, szivárványszínben hányó bohócnál semmi sem jellemezte jobban az akkori érzéseimet!
Sok minden megváltozott azóta, de azért a hülyék hülyék maradtak! A Pokoli operátor naplója máig időszerű olvasmány mindenkinek!
Nem túl rég gyűjtök retró gépeket, a legtöbbel még akkor találkoztam, amikor nem számított retrónak. A sok-sok megismert és megkedvelt gép közül mégis csak két típus van, amihez nagyon erős szálak kötnek. Az egyik az Amiga 1200, a másik az Enterprise 128. Amiga 1200 beszerzése még várat magára, de a mai napon megadatott a lehetőség számomra, hogy újra egy EP128-at birtokoljak. Nem vagyok mosolygós fajta, de most épp fülig ér a szám.