Egy rendszergazda naplója…
A mai napon élesítették a Google Penguin 2.1 verzióját. Ez a pingvin nem az édi-bédi, Madagaszkár c. animációs filmből jött fajta, hanem a Google webes spam elleni küzdelmet célzó algoritmusainak a kódneve. A jelenlegi frissítés vélhetően a weblapok 1%-át érinti majd. A kereső fejlesztői folyamatosan igyekeznek a webes spam ellen felvenni a küzdelmet, de ennek sajnos vannak mellékhatásai.
„Google Penguin 2.1 élesítve” bővebben
Érdemes óvatosan bánnunk azokkal a formokkal, select elemekkel, amelyek nem tényleges formok, csak javascript-tel dolgozzuk fel őket. A keresőrobotok fejlesztői a formokat nem éppen megfelelően kezelik, emiatt könnyen indexelésre kerülhet néhány (vagy néhány ezer) oldalunkból több „másolat” is.
Nem ragozom sokat, nyilván mindenki tudja, hogy a robots.txt fájl mire is való. Röviden, egyszerűen a célja az lenne, hogy egy weblap gazdája meghatározhassa, hogy a weblapjának mely részéről kívánja kizárni a kereső, gyűjtő és egyéb robotokat. Sok alkalmazás valóban figyelembe is veszi a robots.txt fájlban meghatározott korlátozásokat. Sok igen … csak épp nem mindegyik. Az gondolom senkit nem lep meg, hogy az email cím betakarító robotok nem foglalkoznak ezzel. Azonban sokak számára meglepetés lehet, hogy a legnagyobb cégek robotjai is csak afféle kalóztörvényként tekintenek a robots.txt-re, ami ugye nem is törvény, inkább csak afféle ajánlás…
„Már a robots.txt sem szent?” bővebben
Ma a WhatsMySerp.com oldalt ajánlom a figyelmetekbe. Egy weblapfejlesztőnek, SEO szakembernek kiemelten fontos a SERP folyamatos ellenőrzése. Nyomon kell követni, hogy a weblapjaink adott kulcsszavakra hányadikként kerülnek elő a keresők találati listájában. Enélkül a visszajelzés nélkül szinte lehetetlen a megfelelő SEO stratégia kialakítása, és az esetlegesen megváltozó körülményekhez igazítása.
„Hasznos oldalak 6. – WhatsMySerp.com” bővebben
A napokban belefutottam egy érdekes problémába. A Google+ szolgáltatásban megosztott linkekhez a G+ több weblapnál nem vette figyelembe a weblapon szereplő leírást (meta description), és az átvett link is furcsa volt (egy látszólag oda nem illő #_sid=0 került a végére). A hibajelenség nem minden lapot érintett, de a problémás lapok egytől egyig korszerű, érvényes HTML5-re épülő oldalak voltak, Schema.org jelölésekkel. 1-2 WordPress alapon, 1-2 saját motorral.
„Mennyire fontosak a Schema.org jelölések?” bővebben
Biztosan sokan belefutottatok már az alább taglalt problémába, de egy újszülöttnek minden vicc új. (Még akkor is, ha webmester az illető.) Miért is változtatják meg a keresők a találati listákban (SERP) az oldalunk címét? A kérdés jó, de tényleges és korrekt válasz nincs. Nem sorolom a korrekt válaszok közé azt, ha a képünkbe vágja valaki, hogy „CSAK”. Még akkor sem, ha hozzáteszi, hogy ezzel nekünk (béna) webmestereknek, és persze a felhasználóknak, olvasóknak akarnak jót.
Köszönöm szépen, de majd én eldöntöm mi a jó nekem. Ez nem az…
Ma az Open Site Explorert ajánlom a figyelmetekbe. Ezen a lapon ellenőrizhetitek, hogy az oldalatokra mennyi link mutat, és ezek tekintetében hogyan viszonyul a lapotok a konkurens lapokhoz. Nem hangzik túl komplikált feladatnak, de ezen a lapon kívül nem sok helyen ellenőrizhetitek ezeket a paramétereket mióta a keresőkben nagyrészt hiába kerestek a régi jó link:domain.com módszerrel.
A webmesterek és SEO szakemberek munkáját rengeteg eszközzel könnyítik meg a fejlesztők. Persze, az eszközök egy része drága, más része csiricsáré, de szinte használhatatlan. Van azonban néhány, amely ingyenes és mégis használható. Ezek közül ajánlok ma egyet, amelyet én gyakran és szívesen használok. A neve nem túl fantáziadús: PageRank.
Egy Chrome pluginről van szó, Nem elhanyagolható tény, hogy az alább ismertetett plugin teljesen ingyenes. Legalábbis nem kell pénzzel fizetnünk érte, de erre még egy későbbi cikkemben visszatérek…
Napjainkban a webes forgalmak jelentős részét robotok generálják. Ennek a forgalomnak egy részére szükségünk van, hiszen a webes keresők adatbázisába szeretnénk bejuttatni a lapunkat, tehát az indexeléshez kellenek bizonyos botok. Vannak azonban olyan automatizált rendszerek, amelyeket egyáltalán nem látunk szívesen az oldalunkon. Némelyik olyan adatot gyűjt (pl. e-mail címeket), amelyet nem feltétlenül szeretnénk egy adatbázis részeként viszontlátni, mások egyszerűen csak a szerverterhelésben okoznak problémát.
„Hogyan tiltsunk ki robotokat?” bővebben
Biztosan hallottál már arról, hogy egy weboldalnak legalább 300 szót kell tartalmaznia a tartalmi részben. A 300 szó nem kevés, de ha nem vesszük figyelembe ezt az elvárást, akkor máris hátrányba kerülhet a lapunk a konkurencia lapjaival szemben. Nem szabad azonban csak a keresőknek alárendelni a lapunkat, egy tréfás kép mellé finoman szólva is hülyeség 300 szónyi értelmetlen, töltelék maszlagot írni.