Két öreg C64 C

Ma ismét érkezett két javításra váró, öreg Commodore 64 C hozzám. Mindkettő termetes csomagban érkezett, hasznos és kevésbé hasznos kiegészítőkkel. Lassan-lassan nem tudom hová tenni a gépelet, de az utóbbi fél évem sajnos nem teljesen a terveim szerint alakult, nem volt lehetőségem haladni az öreg gépeim restaurálásával. Sebaj, lesz ez jobb.

Az első csomagból a kábelek mellett a Commodore 64 tápegysége is hiányzik, de ebből összegyűlt már néhány itthon. A pakk legnagyobb érdekessége, hogy a gépet ránézésre még egyáltalán nem bojgatták, még ott a sértetlen gyári garanciacímke a ház alján (a szokásos aranyszínű Novotrade címke mellett) . Talán szentségtörés lesz ezt felnyitni, de nekem a „címkénél” sokkal nagyobb érték a szépen felújított, üzembiztos gép.

Commodore 64 pakk
Egy szép kis C64 pakk. A kazettás egység leginkább csak alkatrésznek lesz jó, a nyomtatóval pedig végképp nem tudom mit fogok kezdeni.

Ebben a csomagban is volt két (egykor legendás) Quickshot II Turbo joystick. Remélem, hogy lassan összegyűlik ezekből annyi, hogy néhány tökéletesen működő darabbal lehessen játszani a régi nagy kedvenceket. A Citizen 120D típusú, 9 tűs mátrixnyomtató az egyetlen a csomagban, amivel egyelőre nem tudom mit is kezdhetnék.

C64 címke
Ép garanciacímke nem gyakori egy közel 30 éves gépen.

A második csomagban egy kevéssé sárgult, de sajnos kevésbé kíméletes kezek által megbontott C64 érkezett. A tápvezetékét valami érthetetlen okból szabadították meg a szigetelésétől, és egy-két műanyag rögzítőfül is áldozatul esett az avatatlan kezeknek. Mentségére szolgáljon a csomagnak, hogy ebből a gépből legalább nem termelték ki a SID chipet.

Commodore 64C csomag 2.
A második, kevésbé sárgult, de mégis kicsit viharvertebb C64 csomag.

Igen, a SID (és egyéb nehezen beszerezhető) chipek kitermelését többen is iparszerűen űzik itthon. Megveszik az olcsó gépeket, kiveszik a ritkább IC-ket, majd azonnal vissza is teszik a gépet az aukciós portálra. A ritkább IC-k az Ebay-en magas áron kelnek el, és apró csomagként a szállítási díjuk sem vészes. A dolog persze etikátlan, bicskanyitogató, de mit várhatnánk egy olyan világban, ahol még az emberi szervekkel sem sokkal jobb a helyzet?

Szerencsére 1-2 chip a lelkes rajongóknak köszönhetően mára pótolható. A „pótlékok” közül kiemelném a CodeKiller által továbbfejlesztett nano SwinSID megoldást, amellyel a fent említett pénzéhes idióták által kibelezett gépek is új életre kelthetőek. Nem olcsó, de eléggé jó kompatibilitást ad. CodeKillernek egyébként nyugodtan írhattok magyarul is. 🙂

Remélem, hogy lassan sikerül előrébb jutnom a gépek felújításával, mert lassan bármerre nézek az íróasztalom mellől, mindenhonnan egy javításra váró kis 8bites gép mosolyog rám.

Hivatkozások:

Egy Commodore 64 és egy Plus 4 jobb sorsra vár
Commodore 64 C és Commodore 1541
http://www.amibay.com/showthread.php?68521-nano-SwinSID-HC-%28High-Compatibility%29

3 hozzászólás “Két öreg C64 C” bejegyzéshez

  1. A fehérítés simán megy fodrászos hiperperoxiddal. Így az ép gép is szebb lehet. 🙂 Amúgy működnek rendesen a vasak?

    A tűs nyomtató még jó lehet Raspberry Pi háznak. XD

  2. Ezek egyelőre még nem működőképesek, de szerencsére nem is kibelezettek, fillérekért váltak meg tőlük. Az 5 db C64 kissé sok egy lakásban, főleg hogy annak idején is inkább a Z80 volt a kedvencem. 🙂

    Csak hát nem akartam sorsukra hagyni ezeket. Túl sok C64 megy a kukába. A MOS chipeket kiszedik, és el-ebay-ezik a gép magyarországi árának többszöröséért, maradék meg egyenesen a kukába megy, esetleg a vaterán tesz még egy kört „nem tesztelt” példányként. Még a működő gépek közül is több végzi így.

    Szóval, ezek inkább felújítódnak idővel, természetesen kapnak majd fehérítést is, aztán kiagyalom, hogy hol keressek nekik új gazdát. 🙂

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.