Három hónapja futok, és egyre inkább úgy érzem, hogy a futás a megfelelő sport számomra. Nem növesztettem tőle izmokat, nem fogytam, de valahogy mégis változik valami. Jobban alszom és jobban érzem magam.
A nyári hőségben szinte képtelen volnék futni, ezért inkább kora reggel, fél 6 körül indulok, és még az égető napsütés előtt kényelmesen hazaérek. Azelőtt persze sosem keltem korán. Két naponta futom le az 5,2 km hosszú körömet Káposztásmegyer körül. Már nem fulladok ki, és valószínűleg a talajfogásom is javult, mert a lábam egyik része sem fáj futás után. A tempóm lassan-lassan javul, és egyelőre elégedett vagyok ennyivel.
Újabb másfél hetet ki kellett hagynom egy apró műtét miatt. Semmi komoly, de ha már picit nyiszáltak az orvosok a nyakamon, akkor varratszedésig nem láttam célszerűnek átizzadni a sebtapaszt. Látszik, hogy még sehol nem tartok, mert még ennyi kihagyás is nyomot hagyott a tempómon.
Már nem hízok, sőt, fogytam néhány kilót. Ez persze nem a futástól van, azzal 1 gramm sem megy le. Nem, nem kezdtem őrült diétába, és egyik épp divatos étkezési ajánlást sem követem. Egyszerűen csak elkezdtem feljegyezni, hogy miből mennyit eszem. Ez az ingyenes MyFitnessPal appal rendkívül egyszerűen megy, elég lecsipogni a vonalkódot vagy rákeresni az étel nevére. A feljegyzéssel szinte akaratlanul is odafigyelek arra, hogy mit és mennyit eszem, és úgy tűnik ennyi már bőven elég is. Kb. 2 éve nem eszem túl magam, de megdöbbentem, hogy egy kakaós csiga vagy sajtos pogácsa mennyire megdobja a napi kalóriabevitelt. Persze ezeket sem tagadom meg magamtól, mert az aszketikus élet nem nekem való. Továbbra is olyan ételeket eszem, amiket szeretek. Ha megkívánom, akkor 1-1 kakaós csigát, pogit, édességet vagy fagyit is jólesően leküldök. A cukros üdítőket viszont már csak ritkán iszom, pár hétig nehéz volt kóla nélkül, de már nem az. Nem az elszántság miatt, de egy-két hónap kihagyás után a kólának olyan szar íze lett, hogy azt sem értem hogy tudtam meginni azelőtt.
Röviden, anélkül is vidáman tudom tartani a normális kalóriabevitelt, hogy egy csöppet is éheznék, lépten-nyomon korlátokba ütköznék vagy állandóan számolgatnom kellene. Mindezt a megszokott ételeimmel. Valahogy nem ilyen emlékeim voltak eddig a diétákról.
A futást egyre inkább kedvelem. Még nem tudom pontosan miért, de azt hiszem, hogy nem hagyom abba egyhamar. A nyaralásra idén biztosan jön velem egy pár futócipő is. 🙂