Valamikor tavaly egy USB-SATA külső merevlemez-ház úgy gondolta nálunk, hogy befejezi a földi pályafutását. A tápegysége jó volt, ezért a polcra került, úgy gondoltam, hogy talán valamikor valamire még jó lehet egy-egy alkatrésze. Nemrég egy pakolgatás közben újra belebotlottam, és eljátszottam a javításának gondolatával. Nem sok esélyt adtam magamnak, hiszen kapcsolási rajz vagy egyéb dokumentáció természetesen nincs hozzá, de vesztenivalóm nem volt.
A merevlemez-ház tápegysége szépen végezte a dolgát. Könnyű dolgom lett volna, ha csak ez adja be a kulcsot, de ezek a tápok viszonylag ritkán mennek tönkre. Egyes routereknél voltak azért érdekes tapasztalataim a tápegységekkel, pl. az SMC routerek meghibásodásának 95%-a egyszerű tápegység-probléma.
Kapcsolási rajz hiányában elsőként a tápvonalakat néztem át. Reménykedtem, hogy a feszültségszabályzó környékén lesz valami gubanc, de ott minden mérés tökéletes eredményt mutat. Szerencsére nem egy millió alkatrészből álló áramkörről van szó, így a passzív alkatrészeken is gyorsan átfutottam egy-egy méréssel. Az SMD kondenzátoroknál az érték jelölésének hiányában természetesen csak saccolhattam, hogy a mért értékek nagyjából megfelelőek lehetnek. Innentől 95% esélye volt, hogy a Moai MA6116 jelölésű USB-SATA chip lesz problémás. Egy SSOP-28 tokozású chipről van szó, amely természetesen itthon egyik elektronikai boltban sem beszerezhető.
Az AliExpress cégeiben azért meg lehet bízni, ott nagyjából minden kínai termékhez kapható alkatrész. Szállítási költséggel 1500 Ft-ért meg is rendeltem 5db MA6116 chipet. Ismerve a szállítási időket, elcsomagoltam és visszatettem a polcra a problémás eszközt. Két hét után adta a kezembe a postásunk az apró csomagot, amiben a várva várt chipek lapultak.
Kipakoltam a forrasztóállomásokat, az alkatrészeket és szerszámokat, és nekikezdtem a chip kicserélésének. A SSOP-28 gusztustalanul apró jószág, de nagyítóval azért még épp a látható kategóriába esik. A forrólevegős állomással sem volt könnyű a munka. Hiába az alufóliás takargatás, a 2-300 fokos levegővel nagyon-nagyon óvatosan kell bánni. Volt is gondom ezzel, erre még visszatérek.
Megfelelő mennyiségű flux és a forrólevegő csodákra képes, pár perc után kezemben volt a problémás alkatrész. A forrpadokon szép mennyiségben maradt ón, nem spóroltak a forrasztópasztával az összeszerelésnél. Ezt egy páka, ónszívó szalag és bőséges flux használatával normális mennyiségűre redukáltam.
A beszereléshez első ránézésre a forrólevegős, forrasztópasztás módszer tűnt célszerűnek, de a sok hőre lágyuló műanyag és elkó miatt végül inkább a sima páka mellett döntöttem. A 28 láb beforrasztása tűhegyű pákával nagyító alatt sem volt egyszerű feladat. Kézremegés nélkül is könnyű összezárni a lábakat, de szerencsére ónszívó szalaggal ezt nem nehéz orvosolni. A forrasztás után alkoholos fültisztító pálcikával takarítottam le a flux maradványokat. Ilyen méreteknél már nem bízok teljesen a szememben, ezért a beforrasztás után erős nagyításban, USB mikroszkóppal is átnéztem a forrasztásokat.
Ezután jött volna az izgalmas kipróbálás, ha nem jött volna közbe nem várt probléma. A forrólevegő ugyanis a távol lévő, hőre piszkosul lágyuló tápcsatlakozót eldeformálta, Ez az alkatrész egyáltalán nem volt közel, és a forrólevegős állomás egyébként is a legkisebb levegőszállítással ment. A csatlakozó szerencsére egy mezei 2.1-es tápcsati, amiből a fiókomban lapul néhány. A kiforrasztásnál teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a beépített csatlakozó valami abnormális mértékben deformálódik még a páka közvetett hőjétől is. A kézzel még tapintható hőmérsékletű műanyagot újjal össze lehetett nyomni. A képen látható, hogy szinte megfolyt a műanyag ház.
A tápcsatlakozó cseréjét enyhén szólva megnehezítette a teliföldes kialakítás és galvanizált lyuk, ami ráadásul nem is egyszerű furat, hanem 4 x 0,8 mm méretű, téglalap formájú. Pákával egyszerűen nem tudtam megoldani, így a vákuumos pisztolyt is elő kellett szednem hozzá. Ezzel gyerekjáték volt, csak kissé kínosan éreztem magam, hogy egy javításhoz 3 forrasztóállomást kellett használnom.
Összeszerelés után még egyszer átnéztem és végigmértem a panelt. Ezután bedugtam a tápot a konnektorba, és reménykedve pillantottam a power led felé. Ami „természetesen” sötét maradt. Sok esélyt úgysem adtam a javításnak, kis forrasztási gyakorlásnak meg jó volt ez így is, de azért mégis kellemetlenül éreztem magam. Elgondolkoztam azon, hogy mit zárhattam rövidre, amikor 1 perce néztem át mindent a panelen. Nagyjából 1 perc után esett le, hogy a konnektorom minden aljzata külön kapcsolóval van ellátva, és amibe a tápegységet dugtam az épp le van kapcsolva…
Innentől minden simán ment. A tápot bekapcsolva látszólag rendben volt minden, a géppel összekötve is tökéletesen működött a merevlemez-ház. A legnagyobb örömömre a régi SATA lemez adatai is túlélték a meghibásodást.
Az USB-SATA merevlemez-ház javítása a szerszámok ki- és elpakolgatása miatt több óra volt, de az anyagi költsége megállt 1500 Ft-nál. Maradt még 4 darab MA6116 chipem, ami megy a fiókba, talán egyszer még jó lesz valamire. Természetesen továbbra sem tervezek műhelyt nyitni, főleg nem javítok ilyen SSOP tokos vackokat, de jó érzés tudni, hogy szükség esetén nem megoldhatatlan feladat ez.
Megéri javítani egy SATA házat? Lehet olcsóbb egy újat venni, mint küzdeni vele. 🙂
Anyagilag talán nem éri meg. Viszont, ha az eszközök úgyis adottak, akkor egy javítási próbálkozáson nincs vesztenivaló. Az alkatrész 300 ft, kis gyakorlásnak még akkor is jó, ha a végeredmény a kukába megy. A ház egyébként egy mezei, 3,5-ös SATA2 alumínium ház, egyetlen különlegessége, hogy mindennel megy. A NAS, a router, a média lejátszó és az XBOX360 is el van vele. 🙂
Van még a fiókodban egy ilyen IC? Belefutottam egy hasonló házba, aminek 99% ez a baja. Vinyó asztali gépben 100%-os.Tehát vevő lennék egy ilyen típusú IC-re. Kérlek magánban írj.
Üdv! Zozó
Ha van még ilyen chiped, érdekelne egy db. Feltételeket várom mail-ben.
Üdvözlettel: Sanyi.
Sajnos, nincs már ilyen chipem. Úgy látszik nem csak én futottam bele az elszálló MA6116 hibájába itthon. Sokan jelentkeztek a megmaradt chipekért, és elajándékoztam az utolsó darabot is.
Csak az AliExpress.com oldalt tudom javasolni, most 7 dollár körül rendelhető 5-ös csomagban a chip.
Szervusz. Pont jókor találtam ezt a cikket, mert van 3 laptopvinyóm, amihez szeretnék USB átalakítót. Inkább csinálnék, mint vennék, és köszönet az IC típusszámáért! Egyébként ezeket a tokokat, és még sűrűbb lábúakat is simán be tudsz forrasztani csodaállomások nélkül is, egy szem szabályzott hőfokú pákával. Én egy rossz pákahegy végét laposra lereszeltem, kb 2,5mm átmérőig, és szemből belefúrtam egy mélyedést. Ezt feltöltöm ónnal, hogy kicsit kigömbölyödjön. Nem esik ki belőle az ón. A nyákot és az IC lábakat fluxtollal jól megkenem, leszorítom az ICt a helyére egy tűvel, és egy sor lábán végighúzom az óngolyót. Csak oda megy ón, ahová kell. Ha zárlat lesz, akkor nem volt elég a flux, vagy kevés a hőfok. Még egy tunkolás oda, és aztán megint végighúzom az ónt, és a felesleg visszamegy a pákára. A felületi feszültség mindent elintéz magától. Remélem, nem árultam el nagy titkot, a szervizekben „100 éve” így csinálják.
A beforrasztás nem olyan vészes, de a kiforrasztás macerás tud lenni. Persze, forrólevegős állomás nélkül is megoldható, főleg, hogy a rossz IC úgyis a kukába megy. A legegyszerűbb és legkíméletesebb talán az alacsony olvadási pontú Chipquik lenne, de annak az ára eléggé elszállt.