Egy rendszergazda naplója…
Féltem, hogy az új autó megszokása lassú és kínlódós folyamat lesz, de az első benzinkútig tartó úton már összebarátkoztunk a Dusterrel. Kapott a finom, prémium benzinből egy teletanknyit. Tapasztalgatom a kocsit, és szokjuk egymást.
Elérkezett az ideje, hogy új autóra cseréljem az öreg Nissant. Természetesen kaptam hideget-meleget az ismerősi körből a döntésem miatt. A választott autóm ugyanis egy új Dacia lett. A döntésem helyességéről nem kívánok meggyőzni senkit, hiszen túlontúl sajátságos szempontjaim vannak egy autóvásárlásnál (is).
A 3D nyomtatómat már csak Petrocellinek becézem. Készül ugyanis a háza, folyamatosan. Szinte minden nap hozzáteszek valami apróságot. Mégis pont ugyanúgy haladok vele, mint az egykori sorozatban végig egy lakókocsiban lakó ügyvéd, Anthony Petrocelli. A minap egy filament tartót alkottam hozzá, mert a Prusa i3 MK2 gyári tartója nem praktikus a gyakori filament cseréknél, és az Ikea Lackból készülő szekrényben nem tervezem a filament dobot a nyomtatóval egy zárt térben tartani.
A nyomtatóm az ideje nagy részét az Ikea Lack asztalkákból építgetett szekrénye összekötő elemeinek nyomtatásával tölti. Azért minden nap próbálunk valami apróságot nyomtatni ezek mellé, így gyűlnek a kis Pokemon és egyéb figurák is. Ma egy fejhallgató tartót terveztünk és nyomtattunk az egyik lánynak az Ikea Ivar polcához.
Az otthoni 3D nyomtatás még eléggé gyerekcipőben jár. A nyomtatók drágák, az anyagok még drágábbak, a nyomtatás minősége pedig még ideális esetben is messze van pl. a fröccsöntés minőségétől. Ehhez jön a nyomtatási idő, ami egy nagyobb model esetén akár több napig terjedhet. Vannak ugyan ellenérvek, de előbb-utóbb mégis sokan eljutunk oda, hogy egyszerűen kell egy 3D nyomtató. Legtöbben azért, mert még a legegyszerűbb, legolcsóbb gép is csodát tud, képes fizikai valósággá alakítani egy tervet, egy elképzelést. A 3D nyomtatóval kütyümániások kezébe gyakorlatilag a tárgy-teremtés lehetősége kerül.
A munkaállomások mellett nekünk nincs igazán szükségünk irodai szerverre, csupán néhány felügyeleti funkciót ellátó Raspberry Pi és egy NAS üzemel folyamatosan. A kétlemezes Zyxel NAS325 v2 tökéletesen megbízhatóan tette és teszi a dolgát, de – a felhős mentés mellett – csak ez őrzi a munkáinkat. Nálunk irányelv, hogy problémák nélkül is 2 évente lemezestől együtt cseréljük a hálózati tárolókat. A cserének 2017 januárjában jött el az ideje, de a NAS felhozatal finoman szólva nem valami fényes. Emiatt lett a Zyxel NAS utódja egy új HP MicroServer WD Red lemezekkel megrakva.
A minap úgy gondolta az asztali gépem, hogy az egyik diszkem megérett a kidobásra. A diszk sokat futott, régi, a csereérettséggel nem is volna bajom. Csak a Windows 10 hibakezelése hagy némi kívánnivalót maga után.
Januárban vettem egy Ulefone Paris telefont, és eddig leginkább pozitív tapasztalatokat szereztem vele. Augusztusban kiadták rá az Android 6.0 Marshmallow frissítést, amit ebben a formában inkább ne tettek volna. Kipróbáltam, de a tapasztalatok után visszatértem az 5.1 rendszerhez.
Három hónapja futok, és egyre inkább úgy érzem, hogy a futás a megfelelő sport számomra. Nem növesztettem tőle izmokat, nem fogytam, de valahogy mégis változik valami. Jobban alszom és jobban érzem magam. „Rendszergazda és a futás 5.” bővebben
A Runtastic szerint ma lefutottam a 100. kilométeremet, ehhez 10 hét kellett. A 100 km 10 hét alatt talán nem tűnik soknak, de tényleg nulláról indultam, és júniusban két hetet ki kellett hagynom, mert ágynak döntött egy középfülgyulladásba torkollott torokgyulladás. A nagy jót nem találtam még meg a futásban, de néha már majdnem jólesik a mozgás.