Véleményem a virtualizációról

Nagy divat lett napjainkban a „virtualizáció”, de mi is van a háttérben. Szinte minden területen belebotlunk a fogalomba, illetve az ilyen-olyan megvalósításaiba. Előre bocsátom, mi rendszergazdák imádjuk a virtualizációt.

Honnan jön ez az egész?

Első kérdés, hogy miért is születtek meg a virtualizációs termékek. A válasz egyszerű, mert a piacnak igénye lett rá… Miért lett igény rá? Ez is egyszerű… Most nem említeném a virtualizáció számos előnyét… Maradjunk az alapoknál… A hardver gyártók olyan szintre emelték a rendszereik teljesítményét, amely egy adott területen számos előnnyel jár. Ez a terület a játékipar…

Nagyobb teljesítény = Szebb grafika, jobb hang, okosabb MI = Több élmény

Virtualizáció
„A” Virtualizáció

Csakhogy… A szerverek piaca koránt sem igényel évről-évre többszöröződő teljesítményt. Egyáltalán nem… Valahogy mégis el kell adni évről-évre a méregdrága új termékeket itt is. El is adják … de néhány cégben joggal megfogalmazódik ezután, hogy mi a fenét kezdjen a megvett erőforrásokkal, merthogy az adott szerver/alkalmazás a legkisebb megvásárolható vasnak is csak töredékét használja ki. Itt jön a képbe a virtualizáció. Ott a vas, használjuk egy időben annyi dologra, amennyit rendelkezésre álló erőforrások megengednek. Az esetlegesen még mindig rendelkezésre álló plusz erőforrások meg javítsák a rendszer megbízhatóságát.

Miért szeretjük?

Mint a bevezetőben említettem mi rendszergazdák szeretjük a virtualizációt. Sok munkától megkímél minket, és sok munkát is ad nekünk, valahol megvan az egyensúly …. tehát nem a meló mennyisége miatt szeretjük.

Érzelmekről beszélek itt, nem a tapasztalható, mérhető, kihasználható előnyökről. Azok is vannak, szép számmal, de azokról szól sok szép marketinges kiadvány, itt ezeknek nincs helye.

A „halandók” számára már kellőképpen misztifikált hardver elemek és operációs rendszerek közé (alá-fölé-mögé, választhatsz) bekerül egy újabb „misztifikátor”. Azt még csak-csak felfogták a jóemberek, hogy van egy „vas” valahol, és azon „fut” valami, de a virtualizációval ezt a „tudást” is elvehetjük tőlük! Mostmár egy gagyi webszerver is „bárhol” lévő, megfoghatatlan „valami” lehet.

Mikor utáljuk a virtualizációt?

Van olyan helyzet, amikor a hátunk közepére kívánjuk az egészet.  A rendszergazda kemény, nem fél a munkától, csak hát nem is szereti… Nem attól utálunk valamit, hogy macerás… Minek kéne nekünk akkor Androidos telefon pl? Más ok lehet… Van is…

Amikor el kell magyaráznunk valakinek, hogy miképp is működik a rendszer.

Nem a főnökök, kollégák, felhasználók a problémásak, ők kifizethetőek valami maszlaggal… Szakszavakkal telezsúfolt semmiről beszélés számukra megfelelő… Előadod a halandzsát, majd hogy ne legyen gond, befejezed ezzel a mondattal: „Fölösleges is lenne többet mesélnem erről, hiszen látom, hogy nektek is világos ez a téma.”  Esetleg mehet egy összekacsintás, hogy „Hiszen ti is tudjátok, hogy ez ….”, és puff, jöhet a nagy kuss… Vagy valaki ilyenkor feltenné a kezét, hogy bocs, nekem nem világos? Vállalná a megaláztatást, amit az okoz, ha egy rendszergazda visszakérdez? Nem, senki… Nem értenek semmit az első perctől kezdve, de hízelgőnek tartják, hogy azt hiszik, mi azt hisszük, hogy értik… pedig nem…

Csakhogy vannak olyan helyzetek, amikor ez nem járható út… Amikor az előttünk álló nem hiszi magáról, hogy az adott területen egy szinten lehet velünk, csakhogy… Van nála például egy kis papír, amely felhatalmazza őt egy problémás szerver lefoglalására… Szép igazolvány van nála, aminek elhisszük, hogy ő általában „szolgál és véd”, de most épp lefoglalna… Nah, ilyenkor jön az, hogy magyarázzátok el az úrnak, mi is az a virtuális szerver, mert másképp elviszik a fél szervertermet kitevő clustert…

Nah, ez kellemetlen… Van egy legtöbbször jószándékú rendőr/pénzügyőr/egyéb, akivel két gond van… Egyik a nála lévő papír, ami alapján neki egy dobozt kell vinnie a „szakértőknek”. Másik, hogy nem elég annyira elmesélni neki a dolgot, hogy ő értse… Neki egy jelentés kell, amit továbbíthat, és ami alapján az is érti a helyzetet, aki esetleg alapfogalmakat sem ismeri… Lehet ez még rosszabb? Lehet… Ha pl. gyanúsított státuszban van az, akinek meg kellene győznie az illetékest, vagy ha kétkedés ébred a hallgatóban… Kellemetlen…

A virtualizáció eszköze?

Golfautó
Van amire ez a megfelelő…

A piacon sok-sok eszköz (szoftver) van jelenleg is, ezek jó része alkalmas „virtualizálunk” játékra. És van egy jelenleg, amely már alkalmas játékon túli felhasználásra is, ezt speciel a VMware adja ki. Vannak még ennek is gyerekbetegségei, de a mezőnyből toronymagasan emelkedik ki. Ez sem tökéletes, látszik rajta, hogy még néhány területen fejlesztésre szorul, de már eléri azt a szintet, amely miatt „emberszámba” vesszük. Hogy szemléltessem milyen eltérések is vannak az egyes termékek közt… Van sok-sok szép kis golfautó, mindegyik egy-egy virtualizációs megoldás…

  • nem gond, hogy beázik legalább 3 oldalról,
  • nem gond, hogy egy kocogó megelőzi,
  • nem gond, hogy a golftáskán kívül nem fér bele semmi,
  • nem gond, hogy fél napig töltődnek az akkumulátorai,

Mindegyikkel jó autózni… És mondjuk van egy Land Rover mindezek mellett, ami nem tökéletes, de azért „kissé” többet tud a többinél…

Mielőtt valaki azt hinné, hogy kapok valamit a VMware-től ezért az írásért… Ennek is vannak nagyon komoly gyerekbetegségei… Fenti példánál maradva sorolnám… Nem minden ablak tekerhető le… A csörlő motorjának kapcsolója a csomagtartóba került… Néha nem nyílik a bal első ajtó… Jah, és csunyán összerondítja a golfpálya gyepét… Emiatt ehhez a játékhoz nem is ajánlott…