Egy rendszergazda naplója…
Remélem nem haragszotok meg, ha ez a pénteki bejegyzés nem véresen komoly lesz a HTML és a SEO témájában, inkább csak egy érdekességet említenék meg azoknak, akik még nem találkoztak a lentebb ismertetett jelenséggel.
Véleményem szerint egy weblap fejlesztőjének alapvető feladata, hogy csak érvényes HTML kódot adjon ki a kezei közül. Ehhez a tézishez képest a valós életben tapasztaltak kissé nevetségesek.
Végeztem ugyanis egy kis tesztet…
A legtöbb weblapot ma a keresőrobotokra optimalizálják. Te lépj túl ezen, a keresőoptimalizálás mellett fordíts kellő figyelmet a weblap akadálymentes kialakítására is. A blogomon rendszeresen visszatérő téma lesz az akadálymentes weblapok kialakításának lehetősége. Az akadálymentesítés nem csak a fogyatékkal élő emberek miatt fontos, egy akadálymentes környezetben mindenki könnyebben mozog, ahogyan ez az élet más területein is így van.
Nem célom, hogy teljes körű leírást készítsek, arra ott a WCAG ajánlás, inkább csak egy-két tippet szeretnék adni itt.
A hasznos oldalak sorozatban ma a Woorank.com oldalt ajánlom a figyelmetekbe, amellyel heti egy alkalommal ingyenesen is figyelemreméltó elemzést készíthetünk az oldalunkról. SEO analízist készítő oldalból nincs kevés az Interneten, de ezek közül kevés kínál olyan mélyreható analízist, mint a Woorank.com. Az ingyenes próbához nem szükséges regisztráció sem.
A webmesterek és SEO szakemberek munkáját rengeteg eszközzel könnyítik meg a fejlesztők. Persze, az eszközök egy része drága, más része csiricsáré, de szinte használhatatlan. Van azonban néhány, amely ingyenes és mégis használható. Ezek közül ajánlok ma egyet, amelyet én gyakran és szívesen használok. A neve nem túl fantáziadús: PageRank.
Egy Chrome pluginről van szó, Nem elhanyagolható tény, hogy az alább ismertetett plugin teljesen ingyenes. Legalábbis nem kell pénzzel fizetnünk érte, de erre még egy későbbi cikkemben visszatérek…
Az utóbbi időben gyakran felmerülő kérdés, hogy mi igazán a különbség a <b> és a <strong>, az <i> és az <em> tagek használata között. Melyiket mikor, mire és hogyan érdemes használni? A kérdés azért is érdekes, mert a két-két tag alkalmazásakor a böngészőkben legtöbbször teljesen ugyanúgy jelenik meg a közbezárt szöveg, ebben nincs különbség. A különbségek pontos megértéséhez meg kell ismerkedni az egyre gyakrabban emlegetett, „szemantikus web” fogalmával is.
Sokan sok helyen használják a mai napig szövegigazításra, formázásra a sorkizárás – vagy angolul justify – lehetőséget. Ez annyit jelent, hogy a szöveget a jobb és a bal margóhoz egy időben igazítjuk, oly módon, hogy az adott sorban lévő szóközök méretét dinamikusan változtatjuk. Sok ember gondolja úgy, hogy a sorkizárással a szövege szerkesztettebb, jobban formázott benyomást kelt, ezért előnyben részesíti ezt. Míg a nyomdai munkák során ez teljesen elfogadott, a weben egyre inkább az elavult, kerülendő megoldások közé sorolható. Megpróbálom megvilágítani ennek az okait.
A hasznos oldalak sorozatban egy-egy olyan oldalt ajánlok a figyelmetekbe, amely jelentősen megkönnyítheti a Webmesterek életét. Biztosan sok oldal ismerős lesz nektek, de bízom benne, hogy mindenki talál újat és hasznosat is az ajánlásaimban. Elsőként a Nibblert ajánlom a figyelmetekbe, amely egyike a legjobb SEO analízist készítő webes alkalmazásoknak.
A breadcrumb kifejezésnek nincs jó magyar fordítása, hívhatjuk szó szerinti fordításban kenyérmorzsának, de a webmorzsa kifejezéssel is találkozhatunk. Ez lényegében egy, a menüket kiegészítő navigációs elem, amely segít a felhasználóknak átlátni a weblapunk struktúráját. Kiemelten hasznos oldal-elemről van tehát szó.
Biztosan hallottál már arról, hogy egy weboldalnak legalább 300 szót kell tartalmaznia a tartalmi részben. A 300 szó nem kevés, de ha nem vesszük figyelembe ezt az elvárást, akkor máris hátrányba kerülhet a lapunk a konkurencia lapjaival szemben. Nem szabad azonban csak a keresőknek alárendelni a lapunkat, egy tréfás kép mellé finoman szólva is hülyeség 300 szónyi értelmetlen, töltelék maszlagot írni.
A keresők üzemeltetőinek ajánlásában kiemelt helyen szerepel, hogy a webszerver tömörített formában (is) biztosítsa a letöltendő tartalmat. A dolog vitatható, hiszen a legtöbb webszerveren általános formátum eleve tömörített (pl. JPEG, GIF, PNG képek) , a HTML, Javascript és CSS fájlok méretei pedig nem túl jelentősek. Nyereség tehát kevés, csak a lassabb mobilos kapcsolatok profitálnak belőle egy keveset. Azért írom, hogy keveset, mert a lassabb mobilos és analóg modemes kapcsolatok eleve használnak tömörítést az adatforgalomban.