Raspberry Pi – Mi kell hozzá?

Ma már több, alig hitelkártya nagyságú és rendkívül alacsony fogyasztású számítógép vált hozzáférhetővé a piacon. Hogy csak a legelterjedtebbeket említsem:

• Raspberry Pi – 35 USD
• BeagleBone – 45 USD
• PandaBoard – 182 USD
• CubieBoard – 59 USD
• stb.

Én a Raspberry Pi mellett döntöttem, mert a jelenlegi mezőnyből kiemelkedik az ár/teljesítmény arányát tekintve. Egy ilyen kis kártyára alapozva készült most egy micro-szerver az asztalomon Raspbian linux alapokon.

Mit tud egy Raspberry Pi?

A jelenleg kapható Rasberry Pi (B) modellről ejtenék 1-2 szót. A Raspberry Pi lelke egy Broadcom SoC (System on a Chip), azaz egyetlen chipbe vannak integrálva a CPU, a GPU, a RAM és a különféle vezérlők. Ez teszi lehetővé, hogy a meglehetősen kis méretei mellett még olcsó is legyen. A CPU az ARM architektúrára épül, és alapesetben 700 Mhz-es órajelen jár. Ez nem tűnik soknak, de az integrált, hardveres videódekódolást és OpenGL-t támogató GPU nagyon sok terhet levesz a CPU válláról, és így a rendszer a legtöbb célra tökéletesen elegendő teljesítménnyel rendelkezik.

A 2db USB port és a 10/100-as ethernet mellett HDMI és kompozit videó kimenete van. A hang természetesen a HDMI kimeneten is megjelenik, de hagyományos 3,5-ös, sztereó jack kimenet is van a kártyán. Szinte hihetetlen, mennyi mindent zsúfoltak ebbe a kis eszközbe.

Mire is használható?

Gyakorlatilag bármire, amire egy azonos teljesítményű PC alkalmas lehet. A CPU nyers teljesítményét valahol egy közepes Intel P3 szintjén kell elképzelni, de a Raspberry Pi médialejátszási képességeit nagyban felerősíti a Broadcom GPU. Ennek köszönhetően az 1080p felbontású Full HD videók is tökéletesen lejátszhatóak ezen a gépen. Alkalmas tehát médialejátszónak, több egyéb projekt mellett az XBMC Raspberry Pi portja a legígéretesebb (RaspBMC).

Ma már tudjuk, hogy Bill Gates tévedett, és 640 kbyte nem mindenre elegendő. Egy Raspberry Pi 512 Mbyte memóriája sem mindenható, de azért eléggé sok alkalmazáshoz elég. Egy kisebb LAMP szerver is elkocoghat vele, de otthoni fájl és nyomtató szerver is olcsón kihozható a kártyából.

Természetesen, ha már a kezemben volt, akkor tesztelgettem néhány felhasználási lehetőséget. A játékokat is. Ezek közül igen érdekes néhány emulátor, amellyel akár miniatűr retró arcade masinává alakíthatjuk a Raspberry Pi-t. Egy ilyen elkészítése nálam is tervben van, kell kis fúrás-faragás, de azt hiszem megéri. Természetesen az arcade és konzol gépek emulátorai mellett sok egyéb emulátor is rendelkezésre áll. A Raspberry Pi tökéletesen alkalmas rá, hogy egy ZX Spectrum, C16, C64 vagy más retró gép emulátorán újra átéljük a régi nagy játékok hangulatát. Nekem a RetroPie és a ChameleonPI tetszett leginkább.

Természetesen sok-sok egyéb dologra is használható lenne a kis gép, hiszen éppúgy megoldható vele egy fényújság vezérlése, mint egy LCD TV interaktív reklámtáblává alakítása. A lehetőségek száma végtelen, diákok építettek már a kártyával röpködő drónokat, saját tervezésű robotot és szerszámgép vezérlést is. Az egyszerű és jól dokumentált GPIO, és persze a 2 USB port sok dologra alkalmas „kütyüvé” teszi a Raspberry Pi-t.

Én jelenleg egy Raspbian Linux rendszert telepítettem rá, amelyen elsődlegesen egy Nagios fut. Ez (is) felügyeli a távoli szerverek azon funkcióit, amelyek problémái azonnali beavatkozást igényelnek. A felügyeleti szerverünkön futó „nagy” Nagios működését is ellenőrzi a „kistestvér”. Másodlagos funkcióként a hosztingon lévő backup szerverünk mentéseiről is készít éjjelenként egy biztonsági másolatot az USB-n ráaggatott diszkre.

Mi kell hozzá, hogy ténylegesen használatba vegyük? Mennyibe kerül?

Természetesen a használat céljától is függ, hogy mikre van szükségünk, de néhány alapvető dolog azért mindenképp szükséges.

1. Raspberry Pi. (ára 35 USD, ami ÁFÁ-val növelve kb. 9700 Ft lesz,  a szállítás díja pedig további kb. 2000 Ft)
2. Tápegység.  Szabványos micro-usb csatlakozóval ellátott, 5 voltos, legalább 700 mA leadására képes táp kell, de inkább egy 1000-1200 mA a javasolt. Nálam egy Nokia AC-10E töltő lett beüzemelve tápként, ami papíron 1200 mA értéket tud. (ára kb. 2000 Ft)
3. Memóriakártya. 4GByte is elegendő, de inkább 8GByte kapacitású SDHC javasolható, hiszen ez lesz az elsődleges háttértár. A kártya sebessége nem kritikus, de természetesen minél gyorsabb, annál jobb. (a képen látható Class 10 8GB SDHC kártya pl. 2000 Ft volt nemrég az egyik hipernél)
4. Burkolat. Nem a működéshez kell, de ha nem építjük be a kártyát, akkor célszerű valamennyire védeni a külső behatásoktól. Szerencsére a jó minőségű, csavar nélküli, könnyen szerelhető, tetszetős burkolatok sem túlságosan drágák. (kb. 1800 Ft)
5. HDMI vagy kompozit kábel, monitor és egy USB billentyűzet a telepítéshez célszerű, de nem nélkülözhetetlen.

Minden egyéb kiegészítő már a felhasználástól függ, én az alábbiakat használtam a fent említett rendszerhez.

1. USB hub saját tápegységgel. Nem célszerű sok dologgal terhelni a Raspberry Pi-hez használt tápegységet, ezt-azt elbír, de egy saját táp nélküli USB HDD használatához már kell egy saját tápos USB hub.
2. USB merevlemez. Az SD kártya szép és jó, de ha adatokat is tárolna Raspberry Pi, akkor egy levetett külső HDD jobb megoldás. Nálam egy öreg 2,5 WD Passport lett felhasználva.
3. Hangszóró. Ha szeretnénk valamiféle jelzést kapni egy Raspberry Pi felől, akkor bármiféle kijelzőnél olcsóbb megoldás egy PC hangszórópár. Segítségével a Nagios a hangszórón át, élő szóban közli a problémákat.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a legtöbb dolog a fiók mélyén hevert nálam, így meglehetősen olcsón kijött az asztal sarkán lévő mini-linux. Azt hiszem, hogy ezzel a legtöbb informatikához közel álló ember hasonlóképpen van. Nem dobunk ki semmit, mert sosem tudhatjuk, hogy mikor lesz jó valamire.

Ha tehetném, minden iskolában kötelezően az informatika és technika órák részévé tenném ezt a gépet, talán több gyerek kapna kedvet a tényleges tanuláshoz. Hogy picit hozzájáruljak ehhez, várható a blogon néhány, teljesen kezdőknek szóló, alapozó cikk a Raspbian használatáról.

Hivatkozások:

http://www.raspberrypi.org/
http://www.raspbian.org/
http://www.raspbmc.com/
http://chameleon.enging.com/
http://blog.petrockblock.com/retropie/