Néhány éve még minden számítástechnikai boltban kapható volt floppy lemez. Mára nem csak a meghajtók, de a lemezek is keresett ritkasággá váltak. Egy csomaghoz ennek ellenére reális áron sikerült ma hozzájutnom, mindösszesen 500 Ft-ba került.
Tudom, tudom, a magyar helyesírás jelenleg hatályos szabályai szerint ez „flopi” lenne, de erre az írásmódra valamiért képtelen vagyok átállni. Természetesen (?) még sok-sok angol nyelvből jött jövevényszóval vagyok így, de fejlődök. A fájl szót például már tikkelés nélkül is képes vagyok leírni.
A 8bites korszak kazettás adattárolása után a szédületes sebességű (250-500 kbit/s) volt floppy. Természetesen nem a C64 gépekhez használt 5,25-ös 1541-es sebességére gondolok, mert az a maga korában sem rengette meg a világot. A 100-szoros gyorsulás azonban már szemet gyönyörködtető élmény volt, bár mai szemmel nézve inkább csak megmosolyogtató az egykor leggyorsabb floppy meghajtók sebessége.
Érdekességként jegyzem meg, hogy a fenti fénykép eredeti, JPEG formátumban történő tárolásához 4 darabot kellene elhasználnom az 1,44 Mbyte kapacitású lemezekből.
2010 óta már a 3,5″ méretű lemezeket sem gyártanak, pedig nem csak a matuzsálem korú számítógépekhez van szükség ezekre. Sok olyan gép készült, amelyekben floppy meghajtók adják az adattárolás (és az újratelepítés) egyetlen lehetőségét. Lehet, hogy nem a legújabb típusok, de egy megkímélt szintetizátorhoz, oszcilloszkóphoz vagy egyéb eszközhöz a mai napig szükség van ezekre a lemezekre. A floppy meghajtók helyére beépíthető „emulátorok” (pl. Gotek) nem mindenkinek kínálnak megfelelő megoldást.
Szentségtörés lesz talán az öreg csomag felbontása, de ha kifogyok a floppy lemezekből, akkor szemrebbenés nélkül tépem majd fel a zárófóliát. Illetve átadom majd ezt a lehetőséget az egyik lányomnak, mert az ő generációjuk már nem sok ilyet tépkedhet és matricázhat fel!
Hivatkozások:
http://en.wikipedia.org/wiki/Floppy_disk
Elert a kegyetlenul szentimentalis oregedes teged is:)
Elképzelhetőnek tartom. 🙂