AVR alkatrész teszter 2.

A maradék alkatrészek beszerzése után, ma nekiálltam, hogy befejezzem az AVR alkatrész teszter összeépítését. Mielőbb látni akartam mit tud a készülék.

AVR teszter építése

AVR tranzisztor teszter

AVR tranzisztor teszter összedrótozva.

A maradék alkatrészek a helyükre kerültek. Közben – ahogy lenni szokott – rájöttem, hogy érdemesebb lett volna saját NYÁK-ot tervezni az áramkörhöz, mert 1-2 apró probléma akad a kiválasztott tervvel. Vannak olyan vezetősávok, amik a NYÁK mindkét oldalán, egymás tükörképeként futnak végig. Nem tudom ezzel mi lett volna az eredeti cél, én nem találtam rá értelmes magyarázatot. A kijelző nekem a panel tetején, alkatrészoldalon elhelyezve logikusabb lett volna. Némely alkatrészlábat mindkét oldalon forrasztani kell, de hogy melyeket az csak akkor derül ki, amikor a NYÁK tervet a kapcsolási rajzzal is összevetjük. Ha építek még ilyen tesztert valamilyen okból, akkor első lépésként tervezek egy tisztább, átláthatóbb NYÁK-ot.

Nem szeretek egy vagyont beleölni olyan készülékbe, amivel nincs még személyes tapasztalatom. Drága low drop feszültségszabályzó helyett egy olcsó, pazarló 7805 IC is elvégzi a feladatot, a beépítendő 16×2-es kijelző szintén a létező legolcsóbb, DX akciós fajta.

Az áramkör élesztése

A kijelző és az Atmega328 nélkül kezdtem neki az áramkör ellenőrzésének és az élesztésének. Természetesen csak 2. nekifutásra lett meg mindenhol a szükséges tápfesz. Az egyik BC547-es tranzisztorlábat mindkét oldalon forrasztani kell, de elsőre ez valahogy kimaradt. Miután javítottam a hibát, és a mérések szerint minden ok lett, a foglalatába nyomtam az Atmega328-at is. A teszt gomb lenyomásakor minden feszültség megfelelő volt, bíztam benne, hogy programját megkapva az MCU is teszi majd a dolgát.

MCU programozása

AVRISP MKII

AVRISP MKII

A chip programozható lett volna áramkörön kívül is, de a leírást elolvasva egyértelműnek tűnt, hogy a beállítások módosítása miatt 1-2 újraprogramozás várhat rá az áramkörben is. Emiatt nem is vacakoltam az áramkörön kívüli felprogramozással. Előkerestem az AVRISP  MKII programozót, hogy feltöltsem a frissen fordított .hex és .eep fájlt. Természetesen csak 2. nekifutásra sikerült, mert a legutóbbi Atmel Studio telepítéskor a libusb driver felülíródott. Maradt 2 lehetőségem, vagy Atmel Studio alatt programozom fel az Atmega328-at, vagy lecserélem a drivert. Lecseréltem. A programozás nem ördöngösség, szinte elrontani sem lehet. Az Atmega328 megkapta a szoftverét, az áramkör pedig elsőre működőnek tűnt.

Két rövid szalagkábellel beforrasztottam a kijelzőt. Egyéb esetben tüske- és hüvelysor párti vagyok, de ezzel a NYÁK-kal az csak akkor működne, ha alkatrész oldalon forrasztanám be a tüskesort. Ehhez nem volt most kedvem, így inkább a szalagkábelt választottam. A sárga és zöld háttérvilágítású kijelzők praktikusabbak, mert a sötét karakterek háttérvilágítás nélkül is olvashatóak. Nekem azonban épp kékből volt itthon néhány, mert egy DX akcióban meglehetősen olcsón lehetett hozzájutni az év elején.

Tesztelés, kalibrálás

A tesztelés örömtelibb része volt, hogy a teszt gomb megnyomása és a kontraszt beállítása után volt szöveg a kijelzőn. A kevésbé örömteli, hogy a szöveg egy hibaüzenet volt (“Cell! …”). Módosítottam a Makefile vonatkozó beállítását (“CFLAGS += -DCAP_EMPTY_LEVEL=3” sorban lévő értéket kellett növelni), újrafordítottam és feltöltöttem a programot. Ezután már minden rendben volt, a teszt-bemenetek összezárásával el is indítottam egy kalibrálást.

Nem várt probléma

Elem csatlakozó

Erre kár pazarolni az ónt és az időt.

Elkezdtem próbálgatni az asztalon szétszórt alkatrészeket. 1-2 darabra multiméterrel is rámérve minden tökéletesnek tűnt, de 4-5 teszt után a teszter bizonytalankodni kezdett, majd be sem lehetett kapcsolni. A hibakeresés gyorsan véget ért, az elem jó, de a panelen már a táp belépő pontján sincs meg a feszültség. Mi a fene? Alaposabban szemügyre vettem a kínai ipar remekét, a 9 voltos elem csatlakozóját. Természetesen levált az egyik vezeték. Nem eltört, nem elszakad, hanem egyszerűen levált a forrasztás. Remek, hozzáférni csak a műanyag borítást szétvagdosva lehet, de sebaj, gondoltam megforrasztom. 2 perc alatt letettem az ötletről, mert ezt a vackot forrasztani aztán nem lehet. Nemhogy nem folyik meg rajta az ón, de mintha egyenesen taszítaná azt. Ment a kukába, inkább kicseréltem a csatlakozót vezetékestől.

Első mérések

Ezután már minden simán ment. Mérővezetékek után nem forgattam fel a készletet, ez még úgysem végleges állapot, inkább csak mielőbb tesztelgetni akartam. Egy USBee AX klón logikai analizátor mellől halásztam pár csipeszt. Végigmértem minden vackot, ami a kezem ügyébe akadt. Elszórakoztam az alkatrészek tesztelgetésével, mert a kis műszer teljesen elfogadható pontossággal mér. 1-2 fotót csináltam, hátha más ettől kap kedvet az építéséhez.

Teszt kezdete

Teszt kezdete.

Ellenállás teszt

10kΩ értékű fémréteg ellenállás.

LED teszt

Sárga led a 2. és a 3. mérőpont között.

Dióda teszt

1N4148 dióda a mérőpontokon.

ESR teszt

100μF elkó ESR értéke.

PNP tranzisztor teszt

BC557B PNP tranzisztor.

NPN tranzisztor teszt

BC337 NPN tranzisztor.

Tekercs teszt

10μH értékű tekercs.

Néhány fórumon nekiestek a készüléknek a mérési pontossága miatt. Szerintem a kritikusai asztalán olyan Fluke DMM lehet, hogy a mérőzsinórja árából legalább 4-5 ilyen készülék kihozható lenne. Én úgy látom, hogy a mérés pontossága messze tűréshatáron belül van (~1%), ami szinte hihetetlen is egy ennyire egyszerű áramkörtől. A vártnál jobban teljesít a kis készülék, és ezzel most tökéletesen elégedett vagyok.

Hab a tortán, hogy Atmega328 vagy nagyobb MCU esetén a tesztgomb hosszú megnyomásával elérhető egy egyszerű menü is. Innen vezérelve frekvenciagenerátorként és 10 bites PWM generátorként is használható a készülék.

A dobozolás még hátra van, egy pofás kis dobozt találtam is neki a polcon, de ma nincs kedvem előlapot tervezni és műanyagot faragni, ezért egyelőre marad így a készülék. Ha beválik, és rendszeresen használva lesz, akkor majd foglalkozok a külcsínnel is.

Biztosan ismerős a helyzet, amikor egy egyszerű, olcsó, nem féltős, ütős-vágós, könnyen használható műszer sokkal gyakrabban kerül elő, mint a pontosabb, méregdrága, portól védett, ki-becsomagolandó társa. Tudom, hogy nem csak  nálam kerül elő 10-ből 9 esetben az 1500 forintos kínai multiméter, ami az asztalon hányódik. Remélem, hogy ez a műszer is ilyen lesz.

Hivatkozások:

AVR alkatrész teszter 1.
http://www.mikrocontroller.net/articles/AVR-Transistortester
http://www.mikrocontroller.net/articles/AVR_Transistortester
http://www.mikrocontroller.net/topic/248078
http://www.mikrocontroller.net/svnbrowser/transistortester/

Kategória: Elektronika Címke: , , ,
2 comments on “AVR alkatrész teszter 2.
  1. Tihi szerint:

    Ezzel a műszerrel lehet mérni ESR-t anélkül, hogy kiforrasztanám a kondenzátort? Még mindig az alaplapommal kínlódok. 🙂

  2. MadAdmin szerint:

    Tudni kell, hogy az áramkörön belüli (in-circuit) mérés lehetősége a műszeren kívül nagyban függ az adott áramkörtől is.

    A legújabb szoftverben van egy áramkörön belüli ESR mérésre kitalált lehetőség, amikor a készülék nem próbálkozik az alkatrész felismerésével, hanem csak a T1 és T3 tesztpontok között végez kapacitás és ESR mérést. A méréshez 60mV körüli feszültséget használ, ez szinte biztosan nem károsít semmit, tehát egy próbát tehetsz vele.

    Az in-circuit mérés lehetősége a tesztgomb hosszan tartó megnyomásával előhozható menüben van. A menüpontok között a teszt gomb rövid megnyomásával lehet váltogatni, a hosszan tartó lenyomással pedig az aktuális menüpont aktiválható. Az említett menüpont neve: C+ESR@TP1:3

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*